A Stonehenge rejtélye évszázadokon át foglalkoztatta a tudósokat és régészeket, de a hatalmas, ősi kövek pontos származási helye sokáig homályban maradt. Egy új kutatásnak köszönhetően azonban végre választ kaphatunk arra, honnan érkeztek a neolitikus építmény ikonikus kövei, és milyen útvonalon szállíthatták őket.
David Nash geomorfológus professzor vezetésével jelent meg egy friss tanulmány a Science Direct folyóiratban. A kutatás feltárta, hogy a Stonehenge kövei a wiltshire-i Marlborough Downsból származnak, míg a kisebb kékkövek a walesi Preseli-hegységből kerültek az építményhez.
A felfedezés egy 1950-es években vett kőminta elemzésén alapul,
amelyet a Stonehenge helyreállítása során gyűjtöttek be.
A minta évtizedekig Floridában volt, mielőtt visszakerült Angliába, és lehetővé tette Nash professzornak és kutatócsapatának, hogy feltérképezzék a kövek származási helyét. A kutatás eredményei szerint a sarsen köveket West Woods területéről hozhatták, amely mindössze 40 percre található Stonehenge-től.
„Ez egy igazi tudományos áttörés, amely évszázadok vitáinak vet véget”
– mondta Nash professzor.
Susan Greaney, az English Heritage történésze pedig hozzátette, hogy a felfedezés logikus, hiszen a Stonehenge építői valószínűleg a legnagyobb, de mégis elérhető távolságban lévő köveket választották.
Az új információ nemcsak a kövek eredetét világítja meg, hanem közelebb visz ahhoz is, hogy megértsük a neolitikus útvonalak és építési technikákat is.
A Stonehenge a világörökség része
Az ikonikus emlékmű az emberiség egyik legnagyobb neolitikus alkotása, amely több mint 4500 éve áll a Salisbury-síkságon. Eredete és funkciója körüli misztikum a világ minden tájáról vonzza a látogatókat, hiszen a monumentális kőkör nemcsak a megalitikus építészet remekműve, hanem valószínűsíthetően szakrális és csillagászati célokat is szolgált. A Stonehenge egyúttal az emberi találékonyság és kitartás szimbóluma, és a régészet egyik legfontosabb kutatási helyszíne. 1986 óta az UNESCO Világörökség része.
Világlépő, fotók: Unsplash